Egyszerű ökölszabályként: az Intel Core i3 processzor elég nagy teljesítményű ahhoz, hogy böngészhessen az interneten és használhassa a Microsoft Office programot - de ha igényesebb feladatok megoldását tervezi, mint például a képszerkesztés és a videómegjelenítés, a Core i5 vagy i7 jobb teljesítményt nyújt. Lásd még:Intel Haswell áttekintés.
Pentium és Celeron
Az Intel jelenlegi Pentium és Celeron márkájú processzorai az Atom osztályú Bay Trail architektúrán alapulnak, nem pedig a Haswell-n. Lehet, hogy nagy teljesítményűek egy táblagéphez vagy nagyon könnyű laptophoz, de komoly munkára elkerülnénk őket.
Belsőleg azonban mindezek a chipek valójában ugyanazon az alapvető architektúrán alapulnak (Haswell néven a jelenlegi generációban).
Különböző teljesítményjellemzőiknek a gyárban történő konfigurációjának eltérései adódnak: van, amelynek több magja van, mint másnak, van, aki nagyobb sebességgel fut stb.
Sajnos ez nem olyan egyszerű, mint azt mondani, hogy a családon belüli összes modellnek megvan a sajátossága. Az Intel az i3, i5 és i7 tartományokat alcsoportokra osztja, hogy megfeleljen a különböző szerepeknek - így például a laptopokhoz tervezett Core i5 processzor kevésbé lesz hatékony, mint egy asztali modell. A típusszám utáni utótag keresésével azonosíthatja, hogy milyen típusú chipkel van dolga - például a Core i5-4200U az Ultrabooks számára szánt alkatrész.
Az alábbi táblázat részletezi a negyedik generációs Intel processzorok főbb termékcsaládjai közötti legfontosabb technikai különbségeket.
Az oszlopok a következőket jelentik:
Színek: A mindennapi használat során nem fogja észrevenni a kétmagos és a négymagos rendszerek különbségét, de amikor sok programot futtatunk - vagy többszálú alkalmazásokat használunk, amelyek több magra osztják a munkaterhelésüket - egy négymagos chip ad sokkal gördülékenyebb menet.
Hyper-Threading: A Hyper-Threading lehetővé teszi az egyes magok számára, hogy elosztják az idejüket két különböző munka között. Ez segíthet abban, hogy a dolgok reagálóképesek maradjanak, ha rengeteg folyamat fut egyszerre - de ez nem ad több tényleges számítási teljesítményt a CPU-nak, így a nagy munkaterhelések nem sok hasznot fognak látni.
Alapóra: Sok tényező befolyásolja a rendszer teljes teljesítményét, de a CPU alapsebessége még mindig jelentős szerepet játszik a dolgok megőrzésében.
Max Turbo: A Core i5 és i7 processzorokon az Intel Turbo Boost technológiája automatikusan megnöveli az egyes processzormagok sebességét, amikor elfoglaltak. Az erősítés mértéke a processzor pontos specifikációjától és attól függően változik, hogy a többi mag mekkora energiát fogyaszt. Táblázatunk a processzormodellek által kínált legnagyobb sebességnövekedést mutatja az egyes chipcsaládokban. Néhány csúcskategóriás asztali chipen (amelyet K utótaggal jelölnek) a Turbo szorzók fel vannak oldva, így a processzort a lehető leggyorsabban futtathatja - bár ha túl messzire megy, a chip túlmelegedhet, vagy automatikusan tárcsázhat a sebességet az ütközés elkerülése érdekében.
Gyorsítótár: A program és az adatkód betöltése a rendszermemóriából a CPU-ba viszonylag lassú; a teljesítmény nagymértékben javítható, ha a processzort saját szupergyors RAM gyorsítótárral látja el. Minél nagyobb a gyorsítótár, annál kevesebb időt veszteget a CPU valószínűleg a szükséges adatokra várva.
GPU: Az Intel chipen lévő grafikus processzora sokféle konfigurációban kapható. Az alap HD Graphics 4200 GPU illik asztali feladatokhoz; a nagyobb szám nagyobb feldolgozási teljesítményt tükröz, ami jobb teljesítményt jelent a 3D-s játékokban és a GPU-val gyorsított feladatokban, például a videók kódolásában.
Mint láthatja, sokat kell mérlegelni, ha egy processzort keres egy adott munkaterhelésnek és költségvetésnek. Jó hír, hogy a legalacsonyabb Core i3 is rengeteg energiát kínál a mindennapi számítástechnikához, és a csúcskategóriás chipek jóval olcsóbbak, mint néhány évvel ezelőtt - tehát a piac bármelyik végére, amelyet céloz, nehezebb elkészíteni költséges hiba.
